Jelenlegi hely

Címlap

Fontosabb események 2015-ben 8.

Hálaadó Szent Liturgia 

Máriapócs, 2015. augusztus 15.

Zarándokcsoportunk szombaton reggel 9 óra 30 perckor érkezett meg Máriapócsra. Ahol csatlakoztunk az ünnepi szentmisén résztvevőkhöz.

A székesegyház előtti téren tartott szentmisén Kocsis Fülöp érsek-metropolita prédikációjában arról beszélt, hogy a Szűz Máriát és a kisded Jézust ábrázoló eredeti ikon, majd később a másolat könnyezéseivel Isten rendkívüli ajándékot adott, és ezzel elindult a csodák sorozata, amely a mai napig tart.“Mindenki, aki idejön Máriapócsra, nyitott szívvel, különleges gazdagodással, Isten ajándékával tér haza” – fogalmazott az érsek-metropolita.

Először 1696. november 4-én könnyezett az ikon, amelyet ezután I. Lipót osztrák császár Bécsbe rendelt. Az akkori Pócs község lakosai hiába akadályozták a testükkel a kép elszállítását, de “az emberi hatalom még a mennyeieknek a terveit is keresztülhúzta” – fogalmazott.

Hiába kapták meg a hívek a másolatát, az eredeti ikon elszállítása nemcsak a helyiek, hanem a magyar nemzet fájó sebe is volt – mondta Kocsis Fülöp, hozzátéve, hogy a kegykép visszaszállítását II. Rákóczi Ferenc fejedelem is követelte a híres száz pontjában.

A kegyképről készített egyik másolat azonban 1715. augusztus 1-jén újra könnyezett Máriapócson, bizonyítva azt, hogy nemcsak az ikon, hanem maga a hely is kiválasztott és szent – hangsúlyozta.
“Isten tehát megmutatta, mi a szándéka, ennek az eredménye lett az, hogy ebben az évben ünnepelhetjük a kegyhely igazi megszületésének 300. évfordulóját” – hangsúlyozta az érsek-metropolita. Szavai szerint ennél nincs alkalmasabb időpont a visszaemlékezésre és annak felmutatására, hogy Isten akaratát nem lehet keresztülhúzni.

Kocsis Fülöp szentbeszédében arra hívta fel hívei figyelmét, hogy a mai világban egyetlen ellenség létezik, a gonosz, amely “minden erőt, lehetőséget és furfangot” felhasznál arra, hogy szembeállítson egymással nemzeteket, népeket és embereket. “Szörnyű pusztítást végez ma az a gyűlölet, amely éppen a keresztények ellen lángolt fel” – folytatta -, “mai korunkban több keresztény vértanú születik és több keresztény áldozat hal meg, mint annak idején a történészek által feljegyzett keresztényüldözések korában.”

A másik ember soha nem ellenség, ő is áldozata a gyűlölködésnek, amely szembe akarja fordítani minket egymással – tette hozzá. “Azért hív bennünket az Isten Máriapócsra, hogy a hűségben erősítsen meg, {…)´bűnbocsátó szeretete pedig isteni erővel ajándékozzon meg” – mondta Kocsis Fülöp.

Az ünnepi szent liturgián számos egyházi vezető, köztük Szvjatoszlav Sevcsuk bíboros, ukrán nagyérsek, a Magyar Püspöki Konferencia tagjai, valamint a környező országok görögkatolikus püspökei vettek részt.

 

A Szent Liturgia és az ebéd után fakultatív programként megtekintettük a Bazilita múzeumot és a hajdani fatemplom rekonstrukcióját. Dr. Janka György egyháztörténés előadásában szólt a kegykép valamint a kegyhely kialakulásának főbb eseményeiről.

A keleti szerzetesek, a baziliták, nem szakosodnak feladatokra, mint a nyugatiak, pl. betegápolás, tanítás, hanem minden adódó munkát elvégeznek a környezetükben. Jelen esetben arra van szükség Máriapócson, hogy a helyi múzeum anyagát megmentsék a régi épületből, ami már alkalmatlanná vált a tárgyak tartására. A kegytemplom mellett a szerzetesek kolostora nemrég került felújításra, gyönyörű a kápolna, megújult a könyvtár. A felújított bazilita monostor minden tekintetben méltó a gyűjtemény bemutatására. Az épület akadálymentes, mozgássérültek is látogathatják.

A kiállítás bemutatása közben megtudhattuk, hogy Máriapócson 1749 óta élnek bazilita szerzetesek. A jelenlegi múzeumi anyag az 1902-ben épült parasztházban volt látható, Dudás Miklós püspök szülőházában, ahol megmaradtak az eredeti berendezési tárgyak is. Dudás püspök úr a bazilita elemi iskolába járt Pócson, a nyírbátori minorita gimnáziumba, Ungváron bazilita internátusba, és Nagykállóban érettségizett. 1922-ben lett Munkácson bazilita szerzetes. Lengyelországban filozófiát, Rómában teológiát tanult, pápai aranyéremmel tette le a végső vizsgát. 1932-ben lett a pócsi monostor házfőnöke, Hajdúdorogon megszervezte a baziliták második rendházát, letelepítette a bazilita nővéreket Pócson, népmissziókat tartott - mai szóval lelkigyakorlatot - még az USA-ban is. 1939-ben szentelték püspökké, részt vett a II. Vatikáni zsinaton, ahol árpádházi Szent Erzsébet napján magyarul mutatta be a görögkatolikus Szent Liturgiát a Szent Péter Bazilikában a pápa és a zsinati püspökök jelenlétében. 1972-ben halt meg.

A múzeumi tárgyak közt láthatóak a régi hálaadó ajándékok, szentképek, emléktárgyak, búcsúfia, Rákóczi Ferenc tiltakozó levele az eredeti kegykép elvitele miatt és II. János Pál pápa látogatásának emlékei.

A kegyhely legújabb épített értéke régóta érdeklődés tárgya, legfontosabb funkcióját azonban csak mostantól töltheti be, hiszen végre szertartásoknak is helyet adhat. Ma már nincsenek a Máriapócsihoz hasonló fatemplomok Magyarországon.

Számos adományozó nagylelkűségét testesíti meg a templom, a hívek segítsége mellett Emberi Méltóság Tanácsa vállalta az egyik legfontosabb szerepet.

Az épület annak az egykor a településen állt ruszin stílusú fatemplomnak az utódja, amely otthont adott az 1696-os és 1715-ös könnyezéseknek. A templom az új barokk épület állítása idején semmisülhetett meg. A most elkészült helyiségbe belépve kicsit az időben is visszaléphet a látogató: milyen lehetett az ország egyik legelmaradottabb zugában, a zavaros török időkben egy egyszerű szegényes templomban a könnyezés tanújává válni.

A fatemplom szentélyében a könnyező ikon egy korai másolata is helyet kapott, míg az ikonosztáz képei az Istenszülő-ikon stílusának megfelelően készültek el.

A szombati Szent Liturgia után nem ért véget Máriapócson az örömteli ünneplés. Este parakliszt és akathisztoszt imádkoztak közösen a zarándokok. A templom éjszakára sem ürült ki: hajnalig tartott a feltámadás örömét hirdető virrasztás.

Forrás: http://www.mariapocskegyhely.hu/?q=node/1570